1998-ban már a diákok SMS-ben puskáztak

Team Casey 2019.11.20.
1998-ban-mar-a-diakok-sms-ben-puskaztak

Átlagos olvasási idő: 5 perc

 

Az első hívás…

Nem is gondolnánk, de már 1973 április 3-án megtörtént az első telefonhívás, melyben Martin Copper, a Motorola vezető elnöke odacsörgött egy rivális telekommunikációs cégnek, majd annyit mondott: “Tudjátok miről beszélek? Egy hordozható telefonról!” Ez a hordozható telefon több mint 1 kilót nyomott és 20 cm-nél is nagyobb volt. Beszélgetési ideje mindössze fél órára volt datálható, ami után egy 10 órás töltési ciklus következett. 

Érdekességképp, nálunk az első mobilos csevely 1990 október 15-én történt, mely során Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter felhívta az Egyesült Államok alelnökét a Matáv és a US West erőfeszítéseinek köszönhetően.

 

Az első mobiltelefon és az első mellényúlás…

Az első mobiltelefon hívás után csaknem 10 évet kellett várni az első piacra dobott készülékre, a Motorola DynaTAC 8000X-re, mely mai szemmel megmosolyogtató specifikációkkal rendelkezett: 30 perc beszélgetési- , és alig 6 órányi készenléti idővel és 30 telefonszám tárolására alkalmas memóriával, mindezt 3395 dollárért (akkoriban nagyjából 2,5 millió forint), amiből kiderül, hogy ezt a téglamobilnak csúfolt kütyüt a felső kategóriás vásárlóknak tervezték. 

Az AT&T, az amerikai óriás telefontársaság egy előzetes kutatás után úgy döntött, nem száll be a hordozható telefonok piacára, mivel a McKinsey piackutató cég azt jósolta, hogy az 1990-es évek végére csupán 900 ezer ember fog mobiltelefont használni a Földön. Mondhatjuk ezt a tech ipar egyik legnagyobb mellényúlásának, ugyanis a 90-es évek végére a hordozható telefont használó emberek száma meghaladta a 109 milliót.  

Hol nézte el a piackutató cég? Nem számoltak a műszaki cikkek természetes evolúciójával, mely lehetővé teszi, hogy az átlag fogyasztók is megvásároljanak egy terméket, hála az alkatrészek megfizethetőségének és a tömeggyártásnak. 

Nem titok, hogy a mobiltelefonokkal is ez történt, melynek köszönhetően megjelent a fejlődő országok piacára szánt telefon, a NOKIA 1100, mely rekord eladást döntött, mégpedig 250 millió darabot értékesítettek belőle. 

Az AT&T drága árat fizetett, mégpedig 12,6 milliárd dollárért vásárolták meg a McCaw mobilgyártó vállalatot, annak érdekében, hogy ők se szoruljanak ki a már fellendülőben lévő mobiltelefonpiacról. 

Nem csak az AT&T volt hitetlen. Steve Ballmar, a Microsoft volt vezérigazgatója például kinevette az első iPhone-t, az akkori 500 dolláros árát és a fizikai billentyűzet hiányát kritizálva. Tudjuk mi lett a sztori vége…

 

Az első magyar mobiltelefon sztori…

Nálunk sem épp az átlag emberek pénztárcájára szabták a mobiltelefonálást, még belépési díjat, 75 ezer forintot is kellett fizetnie annak, aki az 1990 október 15-én induló Westel telefontársaság ügyfelévé szeretett volna válni. Ehhez jött még a készülék ára, mely 75 és 115 ezer között mozgott, valamint a havi előfizetés díja, mely 6300 Forint volt. Viszonyításképp, az akkori átlagkereset nagyjából nettó 10 ezer forint volt. 

Extra érdekesség, hogy a 17 forintos percdíjat a hívott félnek is fizetni kellett, ráadásul a 3 bázisállomásos lefedettség miatt sok helyről nem is lehetett telefonálni az akkoriban 2-3 kilós bunkófonokkal. Az analóg rendszer nem tette lehetővé, hogy a készülékeket az országhatáron kívül használják, egészen 2003-ig, amikor ugyanis átálltak a digitális hálózatokra.

 

Az első SMS….

A már említett analóg rendszer az SMS-ezést sem tette lehetővé, az akkori telefonokon csupán telefonálni lehetett, egészen 1995-ig, mikoris a Westelnek köszönhetően, már üzeneteket is tudtak küldeni egymásnak ügyfeleik. Az SMS-ezés hódító útjára indult, az emberek pedig hamar kihasználták azt 160 karaktert, a Modemidő című netes újság például már 1998-ban arról írt, hogy a magyar diákok sms-ben puskáznak. Ugye-ugye, a leleményesség? 

 

Az első belépő…

1994-ben lépett színre a Pannon GSM, mely egy új csomagot, mégpedig a PannonData-t ajánlotta előfizetőinek, így az akkoriban megszokott 9,6 kbit/s-os modem sebesség helyett másodpercenként 14,4 kilobitet kínált letöltésre. Csak hogy értsük, nagyjából egy 10 megabájtos mp3 fájlt akkoriban másfél órába telt volna letölteni, ami a mai rohanó világban már elképzelhetetlen.

 

Az első mobiltelefon etikett…

A mobiltelefon, elterjedésével faragatlanságok és tapintatlanságok tömkelegét hozta magával (így is született meg a -bunkófon használó- kifejezés), minek következtében újfajta etikettre volt szükség. A Westel például külön illemszabály-gyűjteményt adott ki, melyben 10 pontban leírta az illedelmes mobiltelefon használatot. Ez mai szemmel kissé furcsának tűnhet, ugyanis pont a mobiltelefonok egyik nagy előnyét, mégpedig a menet közbeni-, utcán való telefonálást is illetlenségnek ítélte.

 

Az Westikett 10 parancsolata a következővel zárult: “Ne zavarj senkit, hogy téged se zavarjanak. A WESTIKETT elfogadásával légy a MOBIL-LEMTAN híve, MOBILTELEFÓNIA világpolgára, a mobiltelefon lovagja.”

 

Nem csak a Westel próbálta “nevelni” felhasználóit, a Nokia külön videósorozatot tett közzé, melyben például többek között az osztálytermekben,esetlegesen a templonban, illetve vezetés közben való mobilozás veszélyeire, és illetlenségére hívta fel a figyelmet. 

 

Jócskán 30 évvel később a mobiltelefonok és okoskütyük már életünk minden pillanatában velünk vannak, de most sem szabad elfeledkezni sem az etikettről, sem pedig a védelmükről.